Balázsi Pál Etel: Habzsolok
Habzsolok

A mázsák mázsájának érzem magam,
Ennyi ülés-feneklés után, jóllakottan,
Mozdulni sem bírok, fájnak tagjaim,
S eszembe jutnak fiatal éveim.

Akkoriban mindig éhes voltam,
Talán a falat is felfaltam volna
Zsírral, paprikával, zöldhagymával,
Nem éreztem csak korgó gyomromat.

Ma már éhes sem vagyok, csak eszem,
Nyelek nagyokat eszeveszetten,
Habzsolom az ételt szégyentelen,
Már szuszogni sem bírok – de eszem.

A ruhatáram hiába tele
Szoknyámnak nem jön fel csak a fele!
Na, jó! Megbüntetem magamat,
Felére csökkentem adagomat!

Holnaptól.

Balázsi-Pál Etel
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.