Jóni Barna: Az éjszaka hangjai
Az éjszaka hangjai

Hallgat a bágyadt szél is nem danolászik a cincér,
Lomb se rezeg már, zöld puha ágon elalszik az este.
Csend a varázs, mély álmokat őriz a parttalan éjnek.
Nagyszemü baglyot rejtnek fénytelen ágak előlem
Reszket a fűben a cickány, száraz avart dideregtet.
Hold se világít, ráül leple sötétnek a tájra.
Fénytelen úton vándor kódorog, és a kutyája.
Nyúlnak az árnyak; mind csenevész-elidőznek a földön .
Éj hüvösére a reggel dermed meztelenedve.
Vágyom a testedet, összébb húzom lenge kabátom
Fényt fuvolázik a hajnal, s néz rám álmosan új hold .
Messzi a reggeli fényben távoli kedvesem ébred
Hajnali nap sugarakkal hozzá érhetek én is .
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.