Szabóné Gita Tigram: Egy kockás füzet margójára.

Egy kockás füzet margójára

Mint a köd, mely lassan lopódzva
teríti széjjel fátylait,
Úgy borul rám a csend fogódzva
s apróra tépi szálait.
Harmat cipőben bolyong a tájon
csillogó cseppeket könnyezik.
Testemet átjárja, öleli fájón,
rám szórja hideg könnyeit.
Kísér a csend, a néma árnyék,
szétbomló haja mögötte leng.
Mintha nem is a földön járnék,
ott fenn egy halvány fény dereng.
Messze a csendnek sóhajától
ahová csak egy út vezet,
ahol a hang szólal magától,
és hallgatni élvezet.
Csak egy szót, csupán annyit várok
ami ad egy kis reményt,
attól újra a földön járok,
mert itt találom meg a fényt.

Szabóné Gita Tigram
230
Torma Zsuzsanna - 2009. november 24. 11:09:27

Kedves Tigram!
Ez a versed mondanivalójával együtt olyan finom, könnyed, akár csak a köd, amely leheletével lágyan betakarja a földet.
Valóban nagyon szép!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmile

277
farkas viola - 2009. november 22. 14:14:01

Kedves Tigram!
Szép gondolataid vannak, gratulálok.
Szeretettel: Viola

227
kondrakati - 2009. november 22. 08:17:00

Nagyon tetszett!

841
colega - 2009. november 22. 00:24:19

Kedves Tigram!
Nagyon szépet alkottál..
Öröm volt olvasni!
Szeretettel jános

298
keni - 2009. november 21. 18:38:16

Drága - Jó - Tigram !


- Ennyire köd-finom megfogalmazásban, és ilyen légi csöndben, bolyongó ködtakaróban már jártam én is,- elárulom - most Veled, - és elolvastam szíved mélyéből fakadó, gyönyörűséges lelki gazdagságban fürdő élménydús versedet...

-- Természeti csodát így megszemélyesítve, és egybe kelni vele, az már maga is gyönyör, - olyan ez a vers, mint egy szerelmi álom, ami nálad most - be is teljesült....

- Honnan benned ez a törékeny égi fény, és árnyék?

- Rád boruló csönd, könny, csillogó cseppek, betakaró árnyék, tépett ködszálak, és hangok a köd útján, amit hallgatni oly élvezet, csak egy szó, csak egy kis remény, - és az úton itt lent e földön - újra Rád talál a fény....

- Szívembe ittam versednek minden lágy leheletét, és örömet leltem megnyugvást, boldogságba vezetett ez a versed, - mint egy tünemény...

~~ Köszönöm ezt a boldogságbombát, és csodát ! ~~


/nem szokásom, - de most ezért egy "felülmúlhatatlan" kijár/

== Alázatos szeretetemmel ! ==

- keni -

696
marcsi - 2009. november 21. 10:45:08

Kedves Tigram!
Ismét egy szép verset olvashattam tőled. Köszönöm.
Szeretettel:Marcsi

498
kovesdiferencne - 2009. november 21. 06:41:50

Kedves Tigram!
Gyönyörű versedért azt az "egy szót" kívánom Neked!
A csend aztán nem lesz "néma árnyék", hanem boldogság, megnyugvás.
Szeretettel:Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.