Hegedűs Adriana: Semmit, de nagyon
Semmit, de nagyon

Egyszer akarjál csak úgy semmit tenni,
tárt karokkal a napfényes égre nevetni.
Némán ücsörögni a Duna-part lépcsőjén,
ide-oda táncolni gondolatod mezsgyéjén.

Mezítláb szaladni egy vadvirágos réten,
behunyt szemmel pörögni a vaksötétben.
Megmártózni éjszaka leple alatt egy tóban,
hűvös pezsgőt inni egy meghitt presszóban.

Eső után belegázolni egy méretes tócsába,
beleálmodni magad a szerelem hintójába.
Kigúnyolni az életet és vágyni a szépre,
megszeppent lélekkel felnézni egy képre.

Hebegni-habogni és önfeledten csacsogni,
Napnak sugarában fényesen ragyogni.
Bujocskát játszani egy szaladó árnyékkal,
csalfán csipkelődni egy kétes szándékkal.

Vajon valóság mindez vagy csak álmodom?
Én már semmin soha nem csodálkozom.
Röpíts, szelídíts meg hogyha neked kellek,
írd le egy üres lapra, hogy nagyon szeretlek.
5536
HAdriana - 2017. április 15. 21:04:53

Köszönöm szépen Ica!
Neked is kívánok kellemes ünnepeket!Smile
Szeretettel: Adriana

3649
Oroszlan08 - 2017. április 15. 10:20:30

Szépre írtad a vágyadat!Smile
Kellemes ünnepeket kívánok szeretettel: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.