Mészáros Lajos: Végtelen tenger
Végtelen tenger.

Olyan a szerelmünk,
Mint végtelen tenger,
Ha nem vigyázunk,
Mindkettőnket elnyel.
Szerelmünk egyre nagyobbra dagad,
Egyszer csak kiárad, mint a megduzzadt patak.
Elsodor bennünket az árja,
De szerelmünk ezt is kiállja.
Mikor véled az ágyba kerülök,
Karodba álomra szenderülök,
Gyönyörű szép álmokat látok,
Álmaimban is rád találok.
Rád találok és megfogom a kezed,
Virágok közt a réten átvezetlek,
Harmatcseppek gyöngyöznek csizmádon,
Olyan az életünk, mint egy szép álom.

2009. december hó
5668
meszaroslajos60 - 2017. május 24. 21:03:50

Kedves Icu!
Köszönöm szépen kedves szavaidat Roseés örülök hogy tetszett.

524
BogIcu - 2017. május 23. 20:34:37

Kedves Lajos!

A szerelem minden próbát kiáll. Bizonyíték ez a versed (is).
Jó volt olvasni soraidat. Gratulálok nagy szeretettel: IcuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.