Jóni Barna: Kamuflázs
Kamuflázs

Semmi kamu helyzet, a múlt-jelen, szín igaz.
Átszelve a sivatagot motorral nem vígadsz,
ha kevés a vízed. Minden évtized tartogat
legalább egy dilinyóst, aki nekivág az útnak.
Csontra-száradt dinók már nem háborúznak
egymás ellen, s még az őskori ember sem volt
annyira szilárd jellem... néha rávetemedhetett
az ingyen húsra. Gyors és alapos volt a kaja-mustra. Csak a csontokat zörgette utána a szél. Potom százezer év harc, élmény, és  kaland túra után- megdicsőülés. Ma szép
leend az emlékezés. Nótát hegedűl a cincér,
mint hős huszár ugrat szöcske, fűszálon
lengedez, agavék tövisén virág. Keselyű űz álmot, kerget figyelő szurikátát vacokba.
Kígyó tekeredik a járatokon át, benn fogvacogva lapul az élet. Vajon mivé lesz a jövő, ha apró kicsi lények sorsa balul alakul?

 
298
keni - 2017. június 23. 09:17:35

Kedves Barnaby !

Van alapja és mondandója a versednek, de nekem kicsit széteset ez az egész, alak és forma, meg tartalom,,,

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.