Horváth M. Zsuzsanna: Emberi sorsok (2017. július)

Horváth M. Zsuzsanna
Emberi sorsok

Kilátástalan, szomorú emberi sorsok,
jajkiáltásuk, a szívükben fájdalom mardos.
Felnőttek, gyerekek minden nap éheznek,
fűtetlen házakban, melegséget szebb éltet remélnek.
Csontjaikig hatol a metsző jeges szél,
kitört ablaküvegek nyoma a földön szerteszét.
Ártatlan, könnytől homályos gyermekszemek,
gondtalan éltet, emberibb jövőt szeretnének.
Cirógató kezek, bújós ölelések, végtelen
szeretetünk morzsái, célba kell, hogy érjen.
Lélekmelegség, a sors fonalára,
könnygyöngyszemből,
szeretetforrást, mosolyvarázst,
csaljon a maszatos arcocskákra.
Kiáltásuk messzire szálljon, összefogás célba találjon,
békés, boldogabb jövő virradjon az új nap hajnalán reájuk.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.