Mészáros Lajos: A Gelencei erdő csendje
A Gelencei erdő csendje

Néma csend borult a tájra,
itt maradunk éjszakára.
Erdély fenyves erdejében,
kirándultunk Gelencében.

Kristálytiszta a levegő,
szamóca is van ehető.
Idilli itt ez a környék,
némán hallgat, a sötétség.

Lentebb csobog a kis patak,
elég rosszak itt az utak.
Patak vize kristálytiszta,
itt mindenki vizét issza.

Birkanyájak legelésznek,
az emberek ebből élnek.
Megfejik a birkanyájat,
sajt veszi körül a házat.

Invitálnak, gyere, egyél,
birkasajttól sose féljél.
Sóval, füsttel tartósítják,
a piacon ezt árulják.

Falunapra készülődnek,
jönnek is már a vendégek.
A főutca levan zárva,
minden sátor nyitva, tárva.

Kínálják az eleséget,
ebből várnak nyereséget.
Juhtúrós puliszkát eszünk,
emlegetjük míg megleszünk.

Este Nagy Feró díszvendég,
várja nagyon a közönség.
Minden ember őket várja,
az arcokra ült a hála.

Esznek, isznak, mulatoznak,
ők csak a jóra gondolnak.
Az ajtajuk nyitva tárva,
Magyarokat mindig várja.

Éjszaka megyünk a hegyre,
kisház előtt áll egy medve.
A kocsiból ki nem szállunk,
mégis citerál a lábunk.

Csendben némán elandalog,
még a kutyára sem morog.
Fenyves erdőbe beballag,
a csend pedig tovább hallgat.

Derecske. 2017. 06. 28.
5668
meszaroslajos60 - 2017. július 11. 22:13:37

Kedves Rita!
Valóban szép ez a táj a párommal voltunk és élveztük a csendet és a jó levegőt, üdv Lajos.Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.