Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.15. 22:43
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.15. 22:27
Szép álmokat kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.07.15. 22:06
Sarolta, semmiről nem késtél le. A könyvbe e-mailben kérjük elküldeni az írásokat.

2019.07.15. 21:11
Kedves Józsi! Szerettem volna szerepelni a pályázati kötetben, de elkéstem. sajnálom, felesleges verseimet, ami még nem került fel, töröljétek ... Bővebben

2019.07.15. 11:10
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.15. 11:10
Kedves Ferenc, várjuk írásaidat e-mailben..

2019.07.15. 09:43
Kedves József! Szeretnek küldeni anyagot az " így írunk mi" kötetbe ! Lehetséges? Köszönettel. Feri.

2019.07.15. 07:28
Jó reggelt, szép új hetet kívánok. gratulálok a pályázati nyerteseknek! Éva

2019.07.14. 21:52
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.14. 21:51
Irénke, még lehet küldeni az így írunk mi kötetre. 10 szerző szerepelhet a kötetben. 7 szerző írásainak nyomdai anyaga már készen van. Várjuk írása... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: xEsztiix
» Online vendégek: 6
» Online tagok: 0
Bubrik Zseraldina: Találkozás (2017. augusztus)
Találkozás

Találkoztam útközben a Boldogsággal,
felém jött, mosolygott, majd tovább ment.
Nem szóltam semmit, gondoltam
nem zavarom, így megmaradt a csend.
Tovább sétáltam, amikor megláttam
a kirakatban, hogy a Szeretet engem néz.
Néztük egymást pár percig,
majd vállamhoz hozzáért egy óriáskéz.
Gondolataim szertefoszlottak ijedtemben,
amikor megfordultam és megláttam a Hitet.
Rám mosolygott, szép lassan csendben szólt:
- Odaadom neked a lelkem, viheted.
Felém nyújtotta két kezét, és átadta
kezeimbe, a hittel teli lelkét.
Örömmel fogadtam, kicsit meg is
hajoltam, és elkezdtem keresni rejtelmét.
Kezdtem picit fáradni, ezért
elindultam szépen, lassan haza,
nem tartott sokáig az egyedüllétem,
mellém állt a Megértés, a szívem támasza.
Együtt mentünk tovább, de göröngyös
volt kissé az egyenesnek tűnő út,
hazaérve ajtóm küszöbén, ott várt
minket a láthatatlan keresztút.
A Megértés egyedül hagyott az ajtónál,
elköszöntem tőle, majd tovább mentem.
Öröm volt szívemben, hogy ezt a csodás
napot, és találkozásokat átélhettem.
Leültem kényelmes kanapémra, amikor
a Remény átkarolva leült mellém:
- Veled maradok örökre, nem
hagylak el soha, mert azt szégyellném.
Boldogan ültünk, nem szóltunk semmit,
de azóta érzem mellettem a jelenlétét.
Megnyugodott lelkem, hisz szóról-szóra
értettem minden szavának jelentését.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.