Nagy Csaba: Könyörgés...
Könyörgés...

(Az idézett sor Pilinszky János- Könyörgés c. verséből való.)

Nézd, Uram, könnyektől telt szemeimet,
s gyarlóságtól bűzlő vétkeimet,
halld meg egy esendő jajszavát,
és a lélek fájdalmának őrjítő sikolyát.

Ne fordíts hátat pokoli kínom láttán,
megtépázott hitem röhögve nézi a Sátán,
kérlek, tépd le nyakamról a tüzes láncot,
mely korcs ölebként Tőled eltaszított.

Emeld ki a gyarlóságtól eltorzult arcomat
nyisd meg szívem, hogy meglássam az árnyakat,
fogadd szerető öledbe alázattal teli szívemet,
s ne engedd, hogy a gonosz bábja legyek.

,,Tág szemmel már csak engemet figyel,”
tartozásomat ő bizony soha nem feledi el,
hessegesd el mellőlem a megóvó Halált,
ki a parancsodra szorgosan rám talált.
4878
csabi6669 - 2017. szeptember 07. 20:42:34

Köszönöm szépen jóságos szavaidat Keni Smile

298
keni - 2017. szeptember 06. 13:57:51

Kedves Csabi !

Nem tudom, hogy mikor írtad vagy írhattad meg ezt a versedet, de élesen kiviláglik belőle, amit már korábban is el akartam neked mondani, hogy neked mekkora és jóságos szíved van,,,

Az, meg hogy a lelked annyira kifinomult érzékeny lett, lehet bár születési adottság, de a Te súlyos betegséged, kínjaid, amikor az embert a saját teste megalázza és ezt tűrnie és el kell viselnie , kiélezi a lélek legnemesebb érzékenységét és finom vonásait,,,

Mostanában nagyon szépeket írsz, amik tele vannak szível és mély lélekkel, és hittel is amiről most bizonyosodtam meg, mert hit nélkül ennyi nehézséget, ami eddigi életedben volt másképp nem is lehetne elviselni !

Szép versedhez pedig őszintén gratulálok !

Barátságommal köszöntlek !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.