Mészáros Lajos: A mesevilág
A mesevilág

Mikor gyermek voltam
elhittem a mesét,
de nehezen vártam
minden nap az estét.

Tanyázgatni jártam
a téli estéken,
meséket hallgattam
nagyanyám ölében.

Boszorkányokról szólt
hogy félni kell tőlük,
mert átváltoztatnak
ha úgy tartja kedvük.

Vizslatva figyeltem
hol van a boszorkány,
sosem tárult elém
ez a csodás látvány.

Nem repült a seprűn
hiába is néztem,
de sötét estéken
rettentően féltem.

De ahogy megnőttem
nem hittem már bennük,
hogy bírná a seprű
el azt a nagy terhük.

Mert nagyapám mondta
kövér a boszorkány,
hogy elférjen benne
a sok gonosz ármány.

Mesevilág tőlem
de messzire tűntél,
de öreg napjaimra
újra megkerültél.

Megkerültél újra
hogy én vidám legyek,
öreg napjaimból
elűzted a telet.

De ahogy öregszem
megint kezdek hinni,
hogy egy szép boszorkány
fog a mennybe vinni.

Elrepült az élet
elszállt az ifjúság,
de az én életem
most is mesevilág.

Hajdúszovát. 2017. 09. 09.
5548
babumargareta - 2017. szeptember 16. 20:33:31

Kedves Lajos .
Nagyon kedves a Te "mesevilágod "
SeprűRoses boszorkányok biza ,vannak a mesékben.
Nagyon tetszett !
Szeretettel......Babu

2952
bruxinelli - 2017. szeptember 16. 06:32:26

Tetszik a pergő könnyedsége versednek. A mesélő abban a korban nem igen ért rá meséskönyvekből mesélni, így a népi mondókákkal, boszorkányos történetekkel szórakoztatták a gyerekeket. Ezekre emlékszem én is, és bizony elfogott a félsz bennünket az ilyen mesék hallatára.
Szeretettel grat.Zsófa.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.