Hirth Éva: Nem engedlek el
Nem engedlek el

Sóhajom elszáll, mint a szellő,
hallom szívem nagyokat dobban,
kezed érzem felajzott testemen,
oly forró, félek lángra lobban.
Hadd legyek a vászon, te a festő,
nem akartam senkit nálad jobban,
ajkad érzem törékeny kezemen,
veled ébredek ,veled vagyok álmomban.
Nem engedlek el, csak ha a nap fel jő,
lélegzeted oly jó hallani az éjszakában,
kérlek szárnyaljunk együtt a végtelenben,
én még soha, ilyen boldog nem voltam.
4991
bogyi - 2018. február 12. 09:26:28

<3 köszönöm kedves Rita!Icu!Kitti!Heart

524
BogIcu - 2017. november 24. 17:58:53

Igazi boldogság-vers, jó ilyet olvasni Évám!

Gratulálok szeretettel: IcuRose

5396
Kitti - 2017. november 24. 13:14:54

Érezhető a megélt boldogság a versedből. Szép. Rose
kit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.