Till Dávid B.: November
November

Halott szelek tarolnak a síkon,
A pusztuló világ csendesen sír,
Erre a kórságra nincsen gyógyír,
Versét e furcsa hónapnak írom.

Meghal az ősz, s tovább nem bírom,
Fekete madár szárnyán kel a hír,
Élet s halál közt leomlott híd,
Boldogság, szeretet okozták kínom.

Hatalmas viharok szele morog,
Lábunk alatt papírvékony jég ropog,
Majd porrá leszel, emlékezz ember!

Kísértet ködök végtelen mámora,
Világunk elmerül egy mély álomba,
Eljött hát a keserű november.
3933
vadvirag47 - 2017. december 03. 15:59:02

Jó szonettet írtál, hangulatosan érzékelteti e mord hónap, s vele együtt az ember elműlását. Rózsa

5548
babumargareta - 2017. december 01. 20:40:54

Szép novemberi képedhez gratulálok.
Kissé fájdalmas sorok,de hozzánk tartozik a november is
Már elmúlt ,majd jőn egy másik !
Szeretettel....BabuSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.