Hegedűs Adriana: (F)élelem
(F)élelem

Ökölbeszoruló ész
tükörbe ha belenéz.
Fejeket átcímkéz
a józanság elvész.

Vérben ázott múlt
érzésébe belenyúlt.
Régi sebe felgyúlt
legyintenek, elmúlt.

Csengő a nyakakban
bégetés a barakkban.
Igenlés az agyakban
a világ műanyagban.

Erdőbe vitt félelem
kicsikart védelem.
Pőre aki védtelen
bólogatás önkéntelen.

Kiélezett sorsok
morzejelet kopogtok.
Céltalanul kóboroltok
sipkára fel, bolondok.

Agyak cseréje agyra
hízzatok csak nagyra.
Nézzetek a varangyra
álmok parancsa ő ma.
3933
vadvirag47 - 2018. január 14. 12:23:59

Ügyes, újfajta kezdeményezés...egy kicsit erőltetett az utolsó versszak, főleg a két utolsó sor. Én, átírnám, mert lerontja a többi versszak hatását. Példaként írom, de biztos te is tudsz jobbat írni a helyébe. Az adminunk szívesen javítja, ha átírod. Például: Szívek cseréje agyra
Nőjetek csak nagyra!
Váltsatok könnyed kalandra,
ha, bensőtök' félelem marja.
Szeretettel olvastalak. Rózsa

298
keni - 2018. január 13. 10:17:01

Kedves Adriana !

Ez a versed olyan lett, mint egy TETEMRE-HÍVÁS !

Gratulálok !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.