Nagy Csaba: Vízió
Vízió

Bús látomás: jő a nagy fehér fergeteg,
körül lengik ólomszínű ágyamat,
álarcuk mögül néznek rám gyermeteg,
vállamra terítik smaragd palástomat.

Elrejtik meggyötört, hóka arcom,
fejpárnám alig bírja erőtlen fejem.
Lefektetnek, és rögvest elalszom,
színes álmok hangtalan rabja lettem.

Simogatnak nagy hideg kezükkel
a hófehérbe burkolt doktorok.
Néznek engem rideg tekintettel,
ahogy szememből forró könny csorog.
4878
csabi6669 - 2018. február 28. 12:54:23

Igen vannak kisebb kontrolok de alapjába véve jól vagyok de ahogy említetted a fehér tájról sokszor eszembe a jut a kórház Smile Barátsággal Csaba.

298
keni - 2018. február 28. 11:21:46

Kedves Csabi !

Azt hiszem ez a vízió már elmúlt az életedből, csak visszaemlékszel néha azokra a napokra, amikor válságos nehéz sorsod volt és csak az orvosok vettek körül, hogy enyhítsék mérgező, égő fájdalmaidat,,,

S most e havas tályról a sok fehér köpeny, emlékezésre és vízióra váltott át benned,,

Remélve, hogy jól vagy !

Barátilag !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.