Nagy Csaba: Tiltott szenvedély...
Tiltott szenvedély...

Kín után jött a
tiltott szenvedély,
mámoros kéjhabra
a gond mely
mételyezett fekély.
Az ármány ködje után
a tiszta öntudat,
melynek éles pengéje
szívemben matat.
Mindenért megfizettem
a többlet kamatot,
feleltem azt, mi a köznapinál
több gyönyört adhatott.
Elemésztő életvágy
szorult belém
szívemet lángján
megperzselném.
Nem vagyok türelmes
semmiben,
Nem lelem a
helyemet sehol sem.
Mohón élvezem, kábultan
s vakon,
mit kínál egy - egy alkalom.
Gaz uzsorás vagyok, csak
lesem az élet kegyét,
várom, mikor mondja azt:
na, most már elég!
Amíg majd egyszer
kénytelen leszek,
itt hagyni mindent,
mint megroggyant beteg.
4878
csabi6669 - 2018. április 14. 11:14:43

Köszönöm szépen szavaidat Keni Smile

298
keni - 2018. április 13. 14:49:31

Kedves Csabi !

Mondhatom, hogy nagyon beleéltem magam ebbe a versedbe, mert valahol benne magamra is találtam, mármint a régi énembe, hiszem én már majdnem eljutottam, a " most már elég"
állapotomig, és bevallom nem jó érzés, de mindazonáltal mindent megért,,,,

Hajts hát rá, ameddig csak birod az alkamakat, és azok hívnak téged !

Gratulálok !

Barátsággal!

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.