Bardosi Attila: A MENNYEI ECSERI
A MENNYEI ECSERI

Húsvéti végkiárusítás

Itt piroslik a kezemben -
visszarakjam vagy megvegyem?
Kerekded, mint egy lány-kebel;
vajon holnapig hány kel el?

Ropogása jó ízt sugall,
ahol termett, nem egy ugar.
De pozsgása egy nagy csalás,
beleharapsz és savanykás.

"Miatyánkért" adom oda -
alkudozik a vén kofa,
de én sokallom az árát,
s így megúszom urunk átkát.

Miért van ez a tumultus?
Jaj! Százhúszat ver a pulzus.
Én is beállok a sorba,
tán nem ütnek ezért orrba.

Megbocsájtást kaphatsz ingyen! -
fordul hozzám véres ingben
egy jól ismert tömeggyilkos;
kacsintása milyen cinkos.

De én nem öltem meg senkit,
ezért bűnömön nem enyhít
az ingyen kapott bocsánat;
így a Menny rám tovább várhat.

Egy divatjamúlt korona -
alóla hol a koponya? -
A tövise kissé szúrós,
az ára meg elég húzós.

Ki fölteszi, az üdvözül! -
vér csurog az ágak közül. -
Leárazom, csak vigye már,
mielőtt a bazár bezár!

Vegyél nyakba fakeresztet,
leprádat így kezeltessed!
Minden kórra van itt gyógyszer,
imádkozzál, biztos módszer!
-

Honnan van ez a rozsdás szög,
a vér hegyéről mért csöpög? -
Kézműves, nem gépi gyártás,
"second Hand", de azért márkás.

Úgy másfél kilót mérjen le,
talán jó lesz valamire!
Adjon hozzá kalapácsot,
fölfeszítem majd az ácsot.

Manapság nincs mesterember,
urunk minket pancserrel ver.
Reám omlott, amit ácsolt,
plusz még ellopta a jászolt.

Tovább mennék én egy standdal,
de a kufár még marasztal. -
Látja ezt a fakeresztet?
Ki rajta lóg, nem nevethet.

Jobbat ennél sosem talál,
két nap, és biztos a halál.
Még a gödröt is kiásom;
megkapja jutányos áron. -


Én tölgyfának vagyok híve.
A szállítás inkluzíve?
A helye megvan, Golgota,
megveszem, vitesse oda.

Aranyból van ez a kehely?
Hiszen súlya, mint a pehely,
ráadásul széle csorba.
Miért állnak érte sorba?

Én már valahol ezt láttam!
A bor is benne van az árban?
A gazdája iszákos volt?
Szerethette az alkoholt!

A szomszédom, a Parszifál,
ebay-en erre licitál.
Adja ide, egye-fene,
majd valamit teszek bele.

Csontból ujjak, csigolya, láb -
a csodánál ne add alább,
ha el akarsz érni mindent,
nem az égben, hanem itt lent!

Kissé kopott ez a csuha -
A funkciója álruha,
eltakarja gazdagságát
és ágaskodó altáját.

Nézze, én is reám öltöm -
a tetű jobb mint a börtön -,
s elvegyülök a tömegben
gerjedéssel az ölemben.

Kit takartak ezzel meg le,
csak nem a Megváltó leple?
Ráférne már egy patyolat,
különben lassan szétrohad.

A kép is kifakult rajta,
hogy került tüske a hajba?
Vastagsága csak hajszálnyi -
Mire lehetne használni?

Szemem rátéved egy botra,
olyan mint egy álló kobra.
Egy aggastyán görnyed rajta -,
szegény, tán nem került bajba?

A kezében tíz kőtábla,
szövegüket szájba rágja.
De nem figyel rá senki sem,
amit motyog, én sem hiszem.

Mellette egy aranyláda,
rajta pihen koszos lába.
Tetején két arany Kerub,
néha-néha jól belerúg.

Fölnyitom, üresen tátong,
se egy tallér, se egy lábcsont,
de mégis, mintha teli lenne,
hétmilliárd lapul benne.

Itt bizony minden eladó,
de egy dolog nem kapható.
Egy kérdésemre a válasz:
ami nincs, hogy lehet támasz?
298
keni - 2018. április 21. 08:50:02

Kedves Attila !

Azt már megállapítottam rólad, hogy az általános, és egyetemes tudásod nagy és az IQ is magasan van, de ettől még valaki nem lesz író-költő nem elég csak ha pénz költő,,,

Nálad viszont más a helyzet, nem csak a szikéd éles, hanem az eszed is jól megtermett, mert ilyeneket csak is az ír aki a költészetben is nagy faír,,,

Rímeidben jó vagy mindig, költészeted ironikus, de sose sántít, eltalálod amit állítsz,,,

Gratulálok frappáns, és jó helyen való nagyszerű költészetedhez is !

Barátod !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.