Nagy Vendel: Krúdy után
Krúdy után

SZINDBÁD UTOLSÓ UTAZÁSAI A HÖLGYEKNÉL

A körbehányt, düledező falú
Kocsmák mellett várnám
A régi szeretőket idéző
Ötvenes nőket,
Kik kapuzárás előtt érzik a kéjt.
Azt hiszik, örökre így is marad majd.
Érzem a múló időt, s az anyáskodó
Nők karjai közt felejtem a múltat.
Hisz ők azok, akik adni akarnak,
Barna ölükben moccan a süppedő idő.
Ajkukon a korholó szó is simogató,
Hisz vártak rám egy gyertyafényteli esten,
A Krúdyt idéző szép vacsorán,
S nem jöttem, mert az ablakból
Egy másik nő nézett le rám,
Hívott szóval és bús tekintettel.
Áhítozón ropogó kerevettel.
És nem mentem, mert féltem,
Hogy rájössz:
Nem vagyok ifjú titán már,
S ma már sokkal könnyebb
Hűségesnek lennem,
Mint annak előtte,
Ifjú koromban.

2018. MÁRCIUS 25.
1520
grandpierre - 2018. április 28. 12:33:07

Nagyon klassz vers!

298
keni - 2018. április 28. 06:43:15

Kedves Vendel !

Kitűnőre sikerül ez a vers - Krúdy után,,,
Üdvözlettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.