Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

horla51: Vihar
Vihar

Hajóroncsok vergődnek
partra vetett halakként
haragos égbolt alatt.

Eltűnik a messzeség.
Sötét, kavargó felhők
emelnek tömör falat.

Szél rohan a víz felett.
Zokogva korbácsolja
a szelíd hullámokat.

Ki tudja, hová siet.
Lehulló könnyeitől
felduzzad folyó, patak.

Didergő magány jutott
a fortyogó habokat
bámuló csónakoknak.

Összebújnak a nedves
homokban. Némelyik egy
kicsit még álmodozgat.

Emlékeket idéz fel.
Az időben evezve
a régmúltba utazhat.

Csak korhadt, repedezett
testét hagyja gyötörni
a tomboló viharnak.


277
farkas viola - 2018. május 02. 12:07:28

Kedves Horla!
Életszerűen írtad le a vihar szörnyűségeit, még láttam is a parton a hajóroncsokat.
Szeretettel: Viola In Love

5081
Alexandra - 2018. május 01. 23:14:45

Elolvastam, elkepzeltem! Szep vers! Tetszik!
Gratulalok!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.