Mészáros Lajos: Tavaszi zápor
Tavaszi zápor

Esővel köszöntött ránk a tavasz,
Borús az idő és nagyon ravasz.
Hull a sok eső, dörög, villámlik,
Nem nyári zápor, mindenki fázik.

Tócsákban áll a víz a járdákon,
Járókelők állnak az árkádon.
Emberek menedéket keresnek,
Valahogy fedél alá sietnek.

Vigasztalanul esik az eső,
Az égről nem tűnik el a felhő.
Koromsötét tavaszi éjszaka,
Néha felvillan Isten ostora.

Cikázik a koromsötét égen,
Gyertyafényt gyújt az ember szívében.
Megvilágítja a mi utunkat,
Megtaláljuk szerelmes párunkat.

Hajdúszovát, 2013. március 12.
5668
meszaroslajos60 - 2018. május 06. 20:41:42

Kedves Viola, valóban jól Rosejönne üdv Lajos.

5668
meszaroslajos60 - 2018. május 06. 20:40:25

Kedves Éva, köszönöm szépen megtisztelő kedves szavaidat, Lajos.Rose

5668
meszaroslajos60 - 2018. május 06. 20:39:10

Köszönöm szépen az olvasást, kedves Ica.Rose

5668
meszaroslajos60 - 2018. május 06. 20:38:19

Kedves Rita, köszönöm hogy olvastál, üdv Lajos.Rose

277
farkas viola - 2018. május 01. 19:21:39

Kedves Lajos!
Látom, régebben írtad a verset, de most is érvényes. Nekünk is kellene egy kis zápor, minden ki van száradva.
Szeretettel: Viola In Love

3654
deva - 2018. május 01. 16:11:41

Kedves Lajos! Nem hazudtoltad meg magad most sem, az őszinte érzés a még az esőben is utat tör, záporozik mint az eső.Nagyon kedves költeményed szeretettel olvastam. Éva

3649
Oroszlan08 - 2018. május 01. 08:12:12

Szépen írtad kedves Lajos a tavaszi zápor hamar múlik és jöhet a szerelem.Wink
Szeretettel olvastam: Ica

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.