Nagy Vendel: VAKON IS ÁTLÁTOK RAJTATOK...
VAKON IS ÁTLÁTOK RAJTATOK...

HANGULATI ELEMEK

Vakon is átlátok rajtatok,
mint oly sok más sem,
Röntgen gép sem vagyok,
legyen szép Májusotok.
A májatokba, vesétekbe látok,
azok pucolják ki belőletek a sok koszt,
a bugyuta gondolatot,
s nyitott előttem agyatok.
Néha előkerülnek
gerinctelen alakok.
Vajdának és bankárnak nem hiszek,
s hamis embereknek sem.
Mikor összekerültünk
nem vetett fel a pénz minket,
csak kettő pusztánk volt,
meg nadrágunkon a folt.
Adjatok egy pohár vizet,
mert olyan éhes vagyok,
hogy azt sem tudom hol alszom.
Szekszárd a hazám,
rosseb vicsorítson rám.
Gazdagnak és bolondnak ne higgyél,
bevisz az erdőbe egy forintért.
Felkapja fejét,
akár egy terhét vesztett repülőgép,
vagy egy tüzérló,
ha szól a trombita szó.
Azt az idegbajos hétszázát,
hogy hány szentség van,rátalálsz.
virágzik a krumplivirág.
Azt gondoljátok más vagyok?
A magamfajta vagy alkot, vagy agyhalott.
Megdícsér e a kritikus féle?
Ő adja e a pénzt a versemre?
Hát nem, na ugye hogy ugye?
Végül is mivégre...
a magamféle vagy ír vagy vége,
s végül is folytathatnám a sort,
csak el ne verjék rajtam a port.
Egyre több lelkemen a folt,
megismernek engem hátulról,
előlről melegem van,
hátul vacog a fogam.
Vendi vagyok a rosseb sarokbol,
néha visítok, akár az ártány,
pakolj cigány, múlik a vásár.
Köszönettel vagyok,
akár a Nagyok.
Így, vagy úgy,
élni hagyjatok,
mert muszályozva vagyok.


2018. MÁJUSÁN


5565
abardosi - 2018. június 16. 07:06:07

Jó reggelt Vendel!

Ma ez az első vers, amit olvasok, és rögtön elhessegeti azt a reményem, hogy ez a nap talán más, jobb lesz, mint a tegnap, De nem...! A végén magamat megint a ma valóságában találom. Keserű, vádoló és megszégyenítő. Én ezt már nem "hangulati elemeknek nevezném", hanem tényszerű ráolvasásnak, tükörnek, amiben jól ismert képet láthat mindenki, aki hajlandó belenézni. Verstani szerkezete nem követ szabályokat, inkább spontán, mint tudatos -, de ez most nem hátrány, hiszen ezek a zaklatott hangulatok, befejezetlen gondolattöredékek nem tűrnék a klasszikus, feszes formát, csak letompítaná élüket. Az utolsó két sor elárulja a megoldást. Ugye milyen egyszerű lenne? - mindenki számára! Ha megszületik valaki, az élethez való joggal születik és ez mindenkire érvényes! Ennek a jognak nincsenek olyan határozó szavai, mint a "több/kevesebb".

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.