Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Evező nélkül
Evező nélkül

Ha összetörnék, elhagynám magam,
üldögélnék magányosan, szótlan,
nem sorolnám, hogy bajom számtalan,
sosem lehetek már az, aki voltam.

Titkolnám azt is, könnyen fáradok,
a kor redői sápadt arcomon,
ki hallgatna meg, lázadozhatok,
öreg idő neked panaszkodom.

Pattogtatnám labdám kinn a grundon,
és varkocsomba csókolna a szél,
a világról annyit kéne tudnom,
amennyit róla nagymami mesél.

Kérdésekre félválasz, az nincsen!
évtizedek kinyitották szemem,
igazság a kopott gyermek ingben,
miért születtem, hol van a helyem.

Álmaimat párnám alá gyűröm,
elringatom magam mély sóhajon,
durva élet, kitette a szűröm,
evező nélkül hagyom csónakom.

Budapest, 2018. június 16.
3933
vadvirag47 - 2018. június 18. 20:18:08

Drága Icum, szomorú, megható valóság ... de ne gyűrd még párnád alá álmaid, van még idő szépen, és jól élni - pótold a régmúlt hiányosságait! Szeretettel ölellek. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.