Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

horla51: Esőben
Esőben

Az ég helyén szürke felhők lógnak.
Lassan permetezi arcomat az eső.
Nedvesedik, tapad a ruhám, érzem,
a Nap már sosem bújik elő.

Egyre csak ömlik, betakar a zápor.
Keményen, kegyetlenül zuhog.
Az özönvíz mindent sodró hajnalában,
röppenni nem tudó, ázott veréb vagyok.

Rohanó folyóvá válik a világ.
Vergődik minden a felszíne alatt.
A szél megkergülve, szédülten szaladgál,
körülöttem a pocsolyák, már inkább tavak.

Most megremeg, felüvölt az égbolt.
Villámfény cikázik felém,
s én tompa érzékekkel fekszem a sárban,
egy végtelen tenger iszapos tenyerén.

3377
LIne - 2018. július 31. 16:04:33

Életpillanat.
Élet-Pillanat.
Gratulálok!!!

1593
MT - 2018. július 01. 12:33:15

Ez aztán vers, szintén a javából, húha! Smile

5396
Kitti - 2018. június 24. 19:31:28

Csak nem megütött az istennyila?
Pazarjó vers ez is horla!! Öröm volt olvasni!Rose

3872
M Laurens - 2018. június 24. 18:38:02

Kicsit lemaradtam belőled, ezért elnézésedet kérem.
Nagyszerű ez a vers a kedves Lajos, valósággal magával ragadott és még az eső szagát is érezni véltem olvasás közben.
Köszönet az élményért!
/ Miklós /

5555
Maria HS - 2018. június 23. 22:40:01

"
Rohanó folyóvá válik a világ.
Vergődik minden a felszíne alatt.
A szél megkergülve, szédülten szaladgál,
körülöttem a pocsolyák, már inkább tavak." Gratulálok: Maria

5535
Metta - 2018. június 23. 21:53:32


"Egyre csak ömlik, betakar a zápor.
Keményen, kegyetlenül zuhog.
Az özönvíz mindent sodró hajnalában,
röppenni nem tudó, ázott veréb vagyok."
Nagyon tetszik a versed!
Átérezhető sorok!
Szeretettel gratulálok!
MargitRose

3649
Oroszlan08 - 2018. június 23. 11:59:50

Remek hangulat, érzelem csapódik le a versedből!
Szerettem.

5940
silberin - 2018. június 22. 23:13:28

Kedves Lajos! Hányszor érezzük magunkat röppenni nem tudó, ázott verébnek az életünk során! Azért amíg van miért, csak kikecmergünk az iszapból. Üdv: Kati

3654
deva - 2018. június 22. 19:14:44

A víz szimbolizálásával az élet nagy, valós igazságát ábrázoltad remek versedben. Szeretettel. Éva

524
BogIcu - 2018. június 22. 17:48:02

Most megremeg, felüvölt az égbolt.
Villámfény cikázik felém,
s én tompa érzékekkel fekszem a sárban,
egy végtelen tenger iszapos tenyerén.

Az utolsó versszakot emeltem ki, mert nagyon megfogott, de az egész vers kiváló. Nem csalódtam még egyetlen versedben sem.

Szeretettel gratulálok: IcuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.