Magdus Melinda: Esti merengés
Esti merengés

Csendesen csepereg
alkonyórán az eresz,
fáradtan hallgatom
az esőcsepp dallamot,
izmaim még görcsben,
de elmém már szárnyra kap,
élményeim felgyűltek
e röpke hét alatt.

Kincses ládám megtelt
örömmel, derűvel,
kiskutyám éppen
ölembe kéredzkedik fel,
rendet rakni készülök,
de nem a szekrényben,
felejthetetlen perceim
ládámba elrejtem.

Ha majd sok bánat ér,
tudom hol keressem,
hogy szívemet vidítsák,
mikor rossz napra ébredek.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.