Vályi András: AKKOR ÉS OTT
AKKOR ÉS OTT

Sokan mondták, merre menjek,
okos tanácsuk legyen takaróm,
ellentétek hálójában vergődve
hej, de sok volt a jóakaróm !

Zilált életem áldásra vágyott,
a kacaj gőgje csapott felém,
a hihetetlen is hihetővé vált,
mit bölcs elmék toltak elém.

Tilalomfák szegélyezték utam,
ellenükre, jaj, mit ne tegyek,
lerombolták saját gondolatom,
a közösség gyermeke legyek.

Életem keserű kotyvalék lett,
a kétely csendje üvöltött rám,
akkor és ott ne lapulj, ne alkudj,
keressem önmagam, leljem meg hazám !

A láthatatlan is látható lett,
kopott foszlány rongy takaróm,
már ne mondjatok semmit nekem,
már túl sok volt a "jóakaróm" !


2016. október
5959
andras46 - 2018. október 10. 13:46:17

Kedves Babu és Keni !

Bár 2 évvel ezelőtt írtam ezt a verset, de a szocialista időkről szól, amikor megmondták mit tegyünk, s mit ne. Bár korunkra is érvényes a sok "jóakaró". Nagyon örülök, hogy figyelemmel kíséritek írásaimat !

Baráti üdvözlettel András

5548
babumargareta - 2018. október 09. 20:10:58

Nagyon tetszett a versed keves Andras !
A" joakarok "nem mindig adnak okos tanacsokat !
Ezert nem erdemes reajuk pazarolni a figyelmet !
Mindenki a maga sorsának a kovácsa.
Gratulalok szeretettel...BabuIn Love

298
keni - 2018. október 09. 10:58:48

Kedves András !

A jóakarók, nem mindig adnak helyes útmutatót az élet szerteágazó ösvényeiben, és hamar úgy járunk mint Te - elkeveredünk, belezavarodunk,,,
Egy jó barát tanácsa mindig nagy segítség lehet, de ilyet találni könnyen - nem lehet !

Üdvözöl !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.