Fehérvári Zsófia: Ünnepi fények
Ünnepi fények

Kezdetben elég világosságot adott a csillag az égen,
terelte, kísérte őket a vén Hold ki utat mutatott.
Az ember addig matatott, míg rátalált a tűz fényére,
és már imádta, nem csak a Napot, hanem azt is amit alkotott.

Akár lehetett az első ünnep is ez a nap, melyet imádott,
mert a sötétben is láthatott, világosságot, melyet körbeült.
Sok ember összegyűlt, hol vegyült népek apraja és nagyja.
Gondolom előbb volt-a pislákoló gyertya és utána a lámpás.

A kor fejlődésével a lámpást felváltották a mesterséges fények,
színesek, vibrálók, egész utcák villogtak a pazarló fényben.
De az emberek szívében minden évben Karácsonykor
ott égtek a gyertyák és várták a megváltót, a Lámpást!

Az emberek örökké ünneplik a kis Jézus születését,
szívükben őrzik a fényt mit, gyermekként magával hozott,
amivel elűzte a gonoszt, s örökségül mosolyt hagyott,
öröksége most is ott ragyog Karácsony ünnepi fényei között.
2952
bruxinelli - 2018. november 29. 22:15:38

Kedves Jedyke, Viola, Rezeda!
Köszönöm, hogy időt szakítottatok a versem olvasására.
Szeretettel,Zsófi.

6097
Rezeda - 2018. november 29. 12:28:07

Kedves Zsófi!
Gratulálok a versedhez. Éva

277
farkas viola - 2018. november 29. 12:06:28

Drága Zsófi!
Nagyon szép a versed, szeretettel olvastam: Viola RoseRoseRose

6000
Jedyke - 2018. november 29. 10:18:01

Kedves Zsófi!
Végre megtaláltalak!
Gratulálok versedhez, különleges módon nyúltál a témához! A tűz, a fény eredetétől haladtál a mesterséges világítások felé. Majdhogy nem tudományos fejtegetés a versed. Nem is nagyon lehet másképp elképzelni ezt a mindenséget. Persze nálad is ott van a belső fényt adó Jézus, a Karácsony ünnepe. Sokszor elolvastam már és mindig érdekesnek találom.
Szeretettel üdvözöllek: JedykeSmile)

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.