Szilasi Katalin: Soroló
Soroló

Az angyalok
nem topognak
a küszöbön,
nem kopognak,
nem kérdezik,
kérem szépen,
jöhetünk-e
ajtórésen
vagy kulcslyukon,
repedésen,
van-e még más
rejtett nyílás?
Elég csak egy
óraütés,
egy koccanás
az ablakon,
szempilládon
egy rebbenés,
egy érintés
a hajadon.
Légyzümmögés
altatónak,
más vizeken
már a csónak,
oly lebegő,
oly imbolygó,
testetlenül
ringatózó.
Itt rég nincs tér,
nincsen idő,
sem gyűlölő,
sem szerető,
csak a méla
csönd, a béke.
Meg egy béka,
pöffeszkedő,
meg egy gyerkőc,
törleszkedő,
meg a reggel,
tolakodó,
tülekedő.
5940
silberin - 2019. március 08. 23:04:57

Kedves Éva, kedves Erzsike!

Köszönöm, hogy elolvastátok, örülök, hogy tetszett.

Szeretettel: Kati

4694
Rzsike - 2019. március 07. 21:04:22

Kata, olyan remek sorokat hoztál, és a forma is tetszett.Gratulálok:Rzsike

3654
deva - 2019. március 07. 18:23:04

Kati! Szavaid "angyal" szárnyon szelíden hangzanak, kifejezők. Szeretettel. ÉvaRose

5940
silberin - 2019. március 07. 09:18:25

Kedves Ica!

Sokszor egyetlen szó is kifejezhet bizonyos élethelyzetet.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Szeretettel: Kati

5940
silberin - 2019. március 07. 09:16:27

Kedves Magdi!

Köszönöm, hogy itt voltál. Örülök, hogy tetszett a vers.

Szeretettel: Kati

3649
Oroszlan08 - 2019. március 06. 18:04:48

Sok minden eszembe jutott a felsorolásod által.
Annyi mindent beleírtál...megérintett!
"tolakodó,
tülekedő."...pöffeszkedő...gyűlölködö"
Szeretettel gratulálok.
Ica

6191
Magdolna43 - 2019. március 06. 14:53:24

Kedves Kata!
Szeretettel olvastam nagyszerű Sorolódat,
Gratulálok, Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.