Giczi Gyöngyi: Sodródásnyi mélység
Sodródásnyi mélység

egymáson sodródó reményvesztett emberzuhatag
tátogó szájjal néha még a szeretetbe harap
az egymás súlyától lassan kicsorduló lélekesszenciát
magas minőségéről már teljesen megfeledkezve
búskomor horgászunk is visszaereszti az áramló tengerbe

egymáson sodródó reményvesztett emberzuhatag
alatta egy kicsi aranyhal szalad
a sötétben egymástmárnemlátók
az aranyhalat észre nem véve
lökik a kincset egyre jobban bele a mélységbe

2019.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.