Adamecz László: Röptetem lelkem
Röptetem lelkem

Röptetem lelkem,
mert szállni most nem tud.
Örvénylik a világ, erőm is alig,
de zene szárnyán emelkedik.
Szólnak a hangszerek mestereik által,
pendülnek húrjai hárfának.
Hegedű, fuvola hangjai úsznak,
átölelik a csendet újra és újra!
Élőbbnél is elevenebb bűvölet,
már nem ragadok sárba,
lelkem magasan szárnyal.
5528
adameczlaszlo - 2019. március 13. 11:29:12

Kedves Ica!Rose

Köszönöm kedves látogatásodat véleményedet.
Utóbb tapasztalom nehéz írnom, ha gondom van. Ekkor a zenét hívom segítségül és együtt.....

Szép tavaszt kívánok örömteli szárnyalással.

Szeretettel:Laci

3649
Oroszlan08 - 2019. március 12. 23:30:41

Kedves Laci!

Addig szárnyaljunk amig, lehet, amig tudunk, de a zene az más...
Szeretettel gratulálok
Ica

5528
adameczlaszlo - 2019. március 12. 18:47:37

Kedves Magdi!Rose

Köszönöm megtisztelő figyelmedet! Bevallom bukdácsolásaimban a sokakkal való levelezés miatt biztos hűtlennek minősítenek.Súlyos betegek, szomorú emberek előbbre valók, mint a verselés, ill mások alkotásának látogatása.

Szeretettel:Laci

6191
Magdolna43 - 2019. március 12. 18:13:16

Kedves Laci!
Szeretettel gratulálok szép versedhez,
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.