Fleiszig Rózsa: ELTŰRNÉM
ELTŰRNÉM...

Inkább vállalnék száz vitát,
mint eldobjam a lelkemet
Elmondanék százezer imát,
hogy szeressen, aki nem szeret!

Lennék koldus, nyomorult,
kinek szűk odú az otthona
Az ég-kék sötétre komorult,
csak ne legyek árva soha!

Eltűrném, hogy gúnyoljanak
Kivessen magából a világ
Követném, mint a gondolat,
Vad hegyen,sík pusztán is át.

Ha, beragyogná olvadt napfény
Zöld babérból szőnék koronát
Két erős kezébe lantot adnék,
hogy hangja szálljon a légen át.

Ha lelkem lelkére találna
Messzire űzném minden baját
Ha nem kellenék, az se fájna,
csak érinthetném dús haját.

Elbújtatnám emlékeimben,
azt ahogy jár, ahogy nevet
És, ha már többé remény sincsen
Elképzelném, hogy mégis szeret.

Eger,2019. május 21. F.egri Rózsa (Vadvirág)
5548
babumargareta - 2019. június 14. 16:43:38

Drága Rózsa!
Kong a magány minden sorodban! Fájdalmas lehet az ♪let
egyedül !
Látszik minden sorodban ,hogy mi mindenre képes lennél ha....
Gratulálok sok szeretettel szépen megírt vágyversedhez!..BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.