Horváth M. Zsuzsanna: Táncoló cirkusz

Táncoló cirkusz

Cirkusz a manézs elvarázsol,
zene a tánc az én világom.
Boldog én már sokszor voltam,
mókás, piros bohóc-orral.

Zúgott a taps, könnyem folyt,
színes zakómon sok a folt.
Csillogó gyermekszemek
engem bűvöletbe ejtenek.

Porondra lépek minden este,
sokszor majdnem hasra esve.
Cipőmben a mozgás nehéz,
táncolni kell! ennyi az egész.

Györe Tiborné - Marcsi
227
kondrakati - 2010. március 18. 17:17:24

Nagyon vidám, lendületes a versed. Tetszett!

696
marcsi - 2010. március 18. 09:07:10

Köszönöm, hogy olvastátok a versem. Igen kicsit belebújtam a bohóc ruhájába.
Szeretettel:Marcsi

1119
tatos - 2010. március 17. 19:22:36

Gratulálok kedves versedhez. Nagyon aranyos, és kedvrederítő. Szeretettel Gyöngyi.

230
Torma Zsuzsanna - 2010. március 17. 12:00:18

Kedves Marcsi!

Valóban, én is úgy érzem ki versedből, mintha Te magad volnál a cirkuszban fellépő szereplő, ha bár lehet, hogy csak szűkebb családi körödre jellemzőek azok az események, amiket leírsz.
Ha így is van, nekem talán annál inkább tetszik, így átvitt értelmű alkotás lett a versed mondanivalója, hiszen minden egyes nap "porondra" kell lépnünk valahol, de legbiztosabban a családon belül, ahol sokszor úgy táncolunk, ahogy elvárják tőlünk a családtagjaink, majdhogynem hasra esve. A bohóc pedig csak akkor érdekes a számunkra, ha a lábméreténél sokkal nagyobb cipőben jelenik meg, és hasra is esik, hogy sokkal több nevető gyermekszemet lásson!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.