Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Ölel a csend

ÖLEL A CSEND

Magához húz,
ölel a csend,
karjában tart
szüntelen.
Súlya alatt
összeroppan,
menekül
a félelem.

Riadt madár
szárnyak nélkül,
ennyi volt
az életem.
Sors könyvével
szembeszállni
reménytelen
küzdelem.

Budapest, 2010. 03.06.

Bogárné Sárközi Ilona
524
BogIcu - 2010. március 29. 20:34:39

Kedves Rozál!

Köszönöm Neked is, hogy itt jártál és olvastál.
Szeretettel: Icus

1209
angyalka - 2010. március 26. 12:16:59

Szomorkás, de ugyanakkor nagyon szép és igaz versike.
Hasonlóan gondolkodom én is.
Gratulálok neked, nekem bejött.
Szeretettel :Rozál

524
BogIcu - 2010. március 24. 15:11:09

Nagyon köszönöm, hogy olvastatok.
Igen Timóca, az én kedvenc szavam a csendGrin
És ha a csend átölel, talán megnyugszik az én bolondos lelkem is....

Szeretettel mindenki felé: Icus

1119
tatos - 2010. március 23. 22:38:25

Kedves Icukám.
Még jó, hogy újra visszajöttem olvasni szép versedet. Látom, hogy nem ment át a levelem. Pedig elsőnek olvastam el. Csodálatos lélekből jött mély őszínte gondolatok.
Mennyire igazad van, hogy a csend gyógyír, megnyugtat, utat mutat. Nekem is vannak csendre vágyó időim. S akkor olyan megnyugvás jön rám. Valahogy lenyugszik a lélek.
Sok sikert kívánok neked, és kitartást mindenben. Szeretettel Gyöngyi.

277
farkas viola - 2010. március 23. 19:26:21

Kedves Icus!
Nagyon jó ez a vers, tetszik a ritmusa, de ennyire lemondó még nem lehetsz, hisz élsz! Tudom, a megpróbáltatásokat nem lehet megszokni, de reménykedni azért lehet. Fel a fejjel!
Szeretettel: Viola

801
Skapi Anni - 2010. március 23. 10:50:23

Kedves Icus!

Versedben meghitt, lágy, reménytelen csendesség ül egyedül. Mert Te ezt nagyon szépen megírtam, nagyon szép szavakkal megfogalmazott nyugalom, de Te nem lehetsz ott, mert TE nem ilyen vagy, mert Te nem törődnél ebbe bele. Ugye? A vers nagyon tetszik, de Te csak küzd, és sohase add fel!

Sok szeretettel: Anikó

498
kovesdiferencne - 2010. március 23. 08:16:28

Kedves Ica!
Keresetlen, gyönyörű, ideillő gondolatok.
A csend valóban igy tud ölelni, mint ahogy a kedvesünk ölel /ölelt/.
Pihentető, megbékélő.
Nagyon megfogott a tartalma és a lehelet könnyű nyelvezete.
Szeretettel:Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.