Kenéz István: Kisfiam kilencedik születésnapjára.

/Levélvers kisfiamhoz válásaink közben/

Kisfiam kilencedik születésnapjára

Attilám !

Most nem vettem vonatot
b i c i k l i t se csokit neked
de szívemből írom hozzád e versemet.
Olvasd el, tedd el és vedd elő
minden születésnapon,
mert én így gondolok rád
míg - élek ezeken a napokon.

Ha bárányfelhők tűnnek el
a szürke messzeségbe,
ha felragyog esténként a
hold sápadt messzi fénye,
ha az éj beköszön
csókot lehelni lehunyt szemedre
és távol jársz álmaidban
nagyon-nagyon messze,
én ott leszek akkor is
és mindig ezentúl veled,
mert mi hívtunk anyával
életre tégedet.

Kilenc hónappal előtted,
boldog volt még az az óra.
amikor egymást ölelve anyával
összebújtunk csókba,
mikor szerelmes édes ölelésből
akkor megfogantál
még nem tudtuk hogy kisfiunk
Te így maradtál.

Be kell vallanom s ezt
bocsásd meg nekem
nem akartalak...
mert féltem már akkor is,
hogy eljöhet az a nap,
ami el is jött - ím
kilenc éves korodra,
hogy el kell válnunk
elszakadhatok tőled
s ezentúl mindig
csak hiányzol.

Nekem nem maradt
Adyn s rajtad kívül senkim,
aki ezentúl részemre
már az életet jelenti
és a boldogságot,
mely csak fél boldogság maradt.
Május huszonötödike,
vasárnap este volt,
amikor először megláttalak

Anya úgy érzi - soha nem szerettem
és nem voltam mindig vele
s rám fogja most azt is,
hogy nem szerettelek,
mert nem tudja a - róka
mire tanította a "kis herceget."
" Jól csak a szívével lát az ember
s ami igazán lényeges,
az a szemnek láthatatlan."
Én hiszem - Te érzed ezt.

Igaz sok bűnöm volt addig is
és utána is - most is,
de bűntelennek egy ember sem
tarthatja magát.
Tudod - egyszer meghalni
is kész voltam értetek,
de anya meghosszabbította
életem, s vele szenvedésemet.
Vezeklés már nekem minden
perc, óra, év -
nélkületek hogy élhetek,
kivel, hogy és miképp?

A teremtő a nagy rendező
helyettünk ezt is elvégzi.
Nem csak ad - el is vesz,
ha ezt Ő így érzi.
Meghajtom fejem sorsom
e rossz sors előtt,
Csak Titeket tartalak már
minden másnál előbb.

Csecsemő korodban hányszor
ringattalak, fürdettelek.
A bölcsődébe is legtöbbet
én jártam veled.
Óvodás is voltál három évig
kedves, jó gyerek -
mindig érzékeny voltál,
de én megértettelek.

E nyugtalanságot lehet
tőlem örökölted,
de az életben mindig
ez vezet előbbre minket.
A testemből egy darab vagy,
szívemből egy fél szív,
minden mozdulatod -
úgy érzem - engem őriz.

Akarat kevés van bennünk...
kitartásból még kevesebb....
de mindig mégis azon légy,
hogy az emberek szeressenek.
Szeretni is nehezen tudunk,
de szenvedélyünk annál nagyobb,
ha szerelmesek vagyunk,
vagy ha akarnokok...

Most harmadik elemis vagy
és még játszó gyerek,
hát játszva tanuld meg,
önfeledve ezt az életet.
Mely csak akkor és addig lesz szép,
ameddig valamiben hiszel.
Hinni és feledni is -
mindig tudni kell !

Töf -töf -töf.. volt - emlékszem
a legelső szavad
és ezentúl sokáig csak
TÖFI - nek szólítottalak.
Most hogy röviden átéltem
újra kis életed,
azon tűnődöm - mit adhatok
és mondhatok neked ?

Isten látja az én lelkem
most milyen szegény vagyok
csak félig égő sápadt hold
hideg és elhagyott.
De ha kigyúl esténként
a millió csillag fénye
szeretném bátran nézhess
apád fátyolos szemébe.

Töröld le néma csönddel
égető könnyeimet.
Bátoríts ezután Te,
ha már nem lehetek veled.
Így tudtam csak elmondani
mennyit érsz már nekem
s hogy lettél - általam.

Amit szeretnék míg élek,
hogy velem légy kisfiam
Óh én édes kisfiam.../

Hűvösvölgy, Völgy u-i Neurópszihiátria
1984. május 25. IKREK HAVA

Kenéz István.
298
keni - 2008. szeptember 12. 21:03:01

Talán az eddigi legtöbb hozzászólást itt kaptam és mindegyiknek külön külön örültem nagyon, de hogy a "régi kisfiú" is megszólított és külön is írt, az már viszont megrígatott.

" Egy rózsakert hinti árnyait
Nincs fontosabb, mint az álmaid,
Még egy szót se tudsz, mégis annyian
Hisznek Neked - Édes Kisfiam.
Ezt érzem én, mikor nézek rád
Szebb lesz a föld és más lesz a világ
Sírnod sosem kell élsz majd gondtalan
És boldog leszel Édes Kisfiam !* /Cserháti gyönyörű dala után/.

Kedves és szives érdeklódéseteket hálás szívemmel köszönöm.
keni

277
farkas viola - 2008. szeptember 04. 03:47:19

Kedves Keni és Keni-fia!
Már 4-e van és hajnal és itt küszködök a könnyeimmel, végig olvasva sokadszorra a verset, a Hozzászólásokat és Te, kedves Keni-fiu a megjelenésedet, ennek örülök a legjobban. Kérlek Benneteket, nagyon szeressétek Egymást, amíg lehet. Ez a LEGFONTOSABB az életben. Szívből kívánom, hogy erre még sok időtök legyen. További megelégedett és örömteljes munkálkodást kívánok sok szeretettel Mindkettőtöknek: Farkas Viola

230
Torma Zsuzsanna - 2008. szeptember 01. 08:10:58

Kedves Kenéz István (Keni)!
Figyelemmel olvastam el fiadhoz szóló versedet.
Nagyon meghatódtam. Elolvastam - ami elég hosszú votl - a többiek hozzászólását is, mert szinte tudtam, hogy hogyan fognak reagálni. És nem tévedtem!
Ez az írás legelőször is a fiadhoz szól, s csak utána az olvasóhoz!
Nekem nagyon tetszett. Én isa úgy vagyok, mint egymásik alkotótársam, hogy a "tanácsokat elolvasom, de nem mindig fogadom meg". Így légy ezzel Te is. Meg egyébként is, erre a rövid időre nem érdemes senki kívánságára megváltozni.
Kívánom, hogy fiad úgy szeressen, ahogy Te is őt! Azt hiszem, ezt más is már leírte itt előttem!
üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

298
keni - 2008. augusztus 31. 19:32:57

peth ! Köszönöm megértésedet, de igazad van Neked is mint olvasónak, meg ezek szerint nekem is mint olvasónak- így aztán kvittek vagyunk jó?
Béke maradjon köztünk - mindenkor !
/Nem zavarsz soha -"merthogy nem ilyen egyszerű mégsem.../

298
keni - 2008. augusztus 31. 17:11:53

peth !
Köszönöm a "hozzám"szólásaidat! ? -
Szeretnélek valamire megkérni, amiért talán neheztelni fogsz.
Arra kérnélek, ha nekem írsz, akkor az rólam és hozzám szóljon és ne rólad és másokról, személyekről vagy magazinokról. Én elolvasom szívesen, de ezek engem nem érintenek úgy itt, mint Téged - . Ezeket a mondandóidat a fórum oldalon szívesebben olvasnám, de ha csak így tudsz értékelni - hát tedd.
Amit kérek tőled az énrám is vonatkozik, mert én is hajlamos vagyok hozzászólásaimban magamat a középpontba állítani, amiért szégyenkezem is.
Ha megértettél - megköszönöm, ha nem sajnálom, de ezt meg kellett írnom Neked, akit továbbra is Tisztelek!
Azért várom továbbra is a kritikáidat, mert, mint már írtam én Téged tehetségesnek, újítónak, széles látókörűnek, kísérletezőnek, erősnek és kitartónak tartalak - szép gondolataiddal, mély érzéseiddel, fantáziavilágoddal - mindig lenyűgözöl.
Bocsánat ezért a - /prológért/. Üdv !
keni

298
keni - 2008. augusztus 31. 09:23:29

Kedves Leonardovics Úr !
Már épp ideje, hogy a fejemre koppintson és adjon egy két "kokit".
Sajnálom, hogy nem tudom emlékezetessé tenni Ön számára írásaimat.
Talán felesleges is tovább olvasgatnia, ha a nevemmel találkozik, mert tisztában vagyok azzal, hogy verseim csupán - érzelmi katyvatyok - és Ön számára értéktelenek.
De ez az én stílusom. Tartalom és forma - nálam egy egység.
Ugye nem gondolja komolyan, hogy én így 60 éves korom után kezdem megtanulni a "szőrszálhasogatást"? Amennyiben el tud fogadni ilyennek szívesem várom további kritikai észrevételeit is, ha nem is tudok már belőle okulni, azért a megmérettetésemhez szükségem van rá. Elhiszi nekem hogy már régóta és sokat olvasok és sok minden érdekel? Az hogy nem jön vissza belőlem semmi én is sajnálom - higgye el.
Több ilyen és hasonló választ nem fogok írni Önnek. Ezt sem sértés érzésből tettem, csak mert látom, sajnos igaza van.
Ezért nem is írtam már húsz éve, vagy csak alig valamit.
Őszinte tiszteletemmel vagyok egyébbként Ön iránt.
Üdvözlettel!
Kenéz István

298
keni - 2008. augusztus 31. 08:44:00

Kedvesem ! keni-fia !
Megleptél és örömkönnyeket csillogtattál meg szememben - hozzászólásoddal.
Köszönöm Neked. Szeretlek míg élek és még azon is túl.

227
kondrakati - 2008. augusztus 30. 14:55:35

Kedves Keni!

Mélyen átéreztem versed minden mozzanatát, lelked minden rezdülését. Nekem is van két gyermekem, a lányom elmúlt nyolc éves, a fiam két éves. Tíz éve élek házasságban és még sokáig szeretnék így élni, mert nem akarom, hogy bármelyikünknek a tiédhez hasonló szenvedésben legyen része.

Kívánom, hogy a gyermekeid úgy szeressenek, ahogy te őket.

298
keni - 2008. augusztus 29. 20:17:28

Megjegyzésem: Adrienn lányomat, "Adinak" becézem, ezért nem tévesztendő össze Ady Endre írónk vezetéknevével. Pontosításom kérem vegyétek figyelembe. Köszönöm.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.