Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bogárné Sárközi Ilona: Utolsó tegnap

UTOLSÓ TEGNAP

Az volt az utolsó tegnapunk,
és egyre csak szakadt az eső,
éreztük, hiába harcolunk,
mert ott belül fogytán az erő.

Ajkunkat már nem hagyta el
színesre festett hamis szóvirág,
elköltözött a szerelem,
más szívében dobogott tovább.

Kabátomba elrejtettem
hűségeskünk arany zálogát,
új asszonynak adtam át
a mámor és a boldogság jogát.

Budapest, 2010. 04. 10.

Bogárné Sárközi Ilona
524
BogIcu - 2010. április 19. 19:14:31

Kedveseim!

Nagyon köszönöm, hogy olvastatok és a szép szavakat mindig szívemben őrzöm. Ha tetszett, számomra az a legnagyobb boldogság...
Köszönöm.... szeretettel: Icus

498
kovesdiferencne - 2010. április 19. 11:54:13

Kedves Icus!
Gyönyörű érzések, emberi fájdalmak, de ahogy Te átadod a boldog örömöket ,a boldogságodat egy "másik nőnek" az ritkán fordul elő az életben.Na, ehhez "ember"
kell.
Sok szeretettel gratulálokTeri
Felidézem a találkozás örömét...ölellek:Teri

1273
monisa - 2010. április 19. 10:50:13

Kedves Icus!
Hmm...én már nem is tudok mit írni...előttem szólok már megírtak mindent! Am, azt hittem saját érzések mik e versben vannak, de nem! Így még inkább csak gratulálni tudok! Teljesen bele éltem magam(és sajnáltalak)de szerintem mindenki! Még jó, hogy csak képzeletszülötte csupán e fájdalmas búcsú(megtévesztő)...arra jó, hogy az ember érezze nincs egyedül! És tényleg nincs...Smile
Üdv.: Mónika

524
BogIcu - 2010. április 18. 14:59:01

Kedveseim!

Köszönöm, hogy itt jártatok és olvastatok.
Hála Istennek ez "csak" vers, az én drága férjemmel egymásba kapaszkodva éljük szerény kis életünket szeretetben és megértésben.

Senkit nem akartam megtéveszteni, de azt hiszem, ha ilyen érzéseket és hatást váltott ki a vers, elértem a célom, mert üzent valamit...

Nagyon hálás vagyok minden sorotokért.
Szeretetttel: Icus

841
colega - 2010. április 18. 00:54:07

Icus...
holnap már jobb lesz...
ismerős érzés...
No...Az élet szép! ....
Szeretettel János

801
Skapi Anni - 2010. április 16. 22:36:19

Kedves Icus!

A versed fantasztikusan jó, életszerű, döbbenetes, fájó, mint mindig, tökéletes, gratulálok hozzá! Nem hagyom magam átverni, ez biztosan nem rólad szól, de honnan az ötlet? Jó lenne tudni, hogy valóban hogy vagy?

Szeretettel: Anikó

1209
angyalka - 2010. április 16. 18:23:26

Kedves Icus!
Gratulálok neked ehhez a szép fájdalmas vershez,de ha igazi és friss,sok kitartást,és szurkolok hogy szíved hamar meggyógyuljon.
Sok szeretettel:RozálkaSad

277
farkas viola - 2010. április 16. 04:51:25

Kedves Ilona!
A vers gyönyörű és egyben fájó döbbenet. Mit lehet ilyenkor mondani? Muszáj tovább lépni.
A legjobbakat kívánom szeretettel: Viola

1119
tatos - 2010. április 15. 22:10:31

Drága Isuskám!
Nem is tudok szavakat találni ehhez a szép fájó lélektisztító versedgez. Teljes szívemből átéreztem Ismerem ezt az érzést. Csak az tudja igazán megérteni, aki átélte már. Gratulálok a rímekhez az egész tartalom nyílt érthetően kiírt valóságához. Látod a fájdalom is tud szépet szülni.
Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.

795
Tigram - 2010. április 15. 22:08:11

Drága BOGIcám!

Ugye nem? Ugye csak egy vers?
Annak viszont csodálatos, még akkor is, ha sugárzik belőle a fájdalom.
Ölellek: Tigram.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.