Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Sándor Szilárd: Keserű tavak (2020. július)
Keserű tavak

Azok a csendbe fojtott szavak, azok a keserű tavak.
Hallak, igen, még itt vagyok baszki, csak nem felelek.
Mert nem lelek értelmet benne. Tenne bármit is szavam? Hűtené nyelvedet lelki havam?
Mondj még, gyerünk halljam ahogy épp anyázol, úgyis mindig gondolataimban tanyázol.
Nekem már csak egy nagy száj vagy. Egy hatalmas száj, ami mindjárt bekap, majd kiköp.
Ki több?
Számomra lassan senki.
Egy hang vagy a fejemben, keserű az anyai tejembem.
Te lejben, és nem csókban mérted a törődést.
Török én rést rajtad, majd azt mondod hazudok.
Hát mondj, ne tartsd vissza, te fekete száj!
Állj! Csak egy percre. Ne énekelj csak egy tercre!
Már kiabálok, te mégis kimérten, gyalázol. Őszintén, miért alázol? Mert én nem tehetem? Mert ha igen, nem ehetem?
Síp vagy, amolyan kutyasíp. Csak én hallak, mert csak én akarlak, és mindig csak én takarlak.
Olyan vagy, mint egy hosszú betegségben szenvedő. Senvedő, üszkös seb.
Fogad már nincs, akadályozna a beszédben.
Te székben üllsz, én a földön. Verseim költöm, amíg te pipázol.
Nem! Ne add nekem a lelki szegényt, amikor tőlem rabolsz! Lapozz! Lapozz, és mondj nekem mesét! Vesém adnám egyetlen ilyen estéért!
De te… lejben, és nem csókban mérted a törődést.
Török én rést rajtad, majd azt mondod hazudok.
Hazudok? Egész életem hazugság!
Egy égtelen boltozat, ami mégis rám szakad.
Akad még mondanivalód kedves száj?
Járj! Ne pipázz, és vitázz velem!
Sétáljunk, taníts biciklizni! Kérlek…
Már nem érlek el. Messze vagy.
Azok a csendbe fojtott szavak, azok a keserű tavak.
Hallak, igen, még itt vagyok baszki, csak nem felelek.
Teleltem veled! Vigyáztam rád! Lám, mégsincs tüzifám.
Csak a magány, aki bélyegét tüzi rám.
Már fázom, jeges a leheleted. De csak le ne tedd!

2020.05.07.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.