Farkas Viola: Talány

Talány

Fáj a csend, a várakozás,
Azért fáj, mert nincs kilátás,
Elvesztek a szép remények,
Mint az életből a fények,

Aki egyszer közel kerül,
Rosszban biztos nem részesül,
De ő átvált azon nyomban
Jeleskedik a gonoszban,

Fáj a csend, a megnémult csend,
Uralkodik rajtam e rend,
Kínoz, megöl már a magány,
Megfejthetetlen e talány.

Budapest, 2010. május 28.

Farkas Viola
230
Torma Zsuzsanna - 2010. június 03. 10:04:26

Kedves Viola!

Ma már harmadjára olvasol alkotóktól a csenddel kapcsolatban. Neked is olyan társasági életed volt, és biztosan sok rajongód is akadt, és ezért nehezen tudod elviselni azt a csendet, ami a jelenben körülvesz. De rá kell jönnünk, és ha belegondolunk, mindig úgy igaz, hogy előbb-utóbb egyedül maradunk gondjainkkal, problémáinkkal, - ezt már másutt is írtam -, ha nem előbb megyünk el a szeretteinknél. Ha szerencsénk van, és meg tudunk öregedni, akkor sok esetben maradunk egyedül. S gyermekeinket nem mindig tudjuk magunkhöz kötni, - nem is szabad -, és magunk mellett tudni, mert mindegyiknek meg van a saját élete. Nekünk, szülőknek meg az a dolgunk, hogy ott legyünk mindig, amikor szükség van ránk. És az is igaz, hogy a jóbarátokra néha jobban számíthatunk, mint a saját családtagjainkra.
Mi itt vagyunk Neked, ameddig csak szeretnéd, és általunk már nem érezheted Magad annyira magányosnak.
Én gondolatban mindig ott leszek Veled, s remélem még fogunk néhányszor találkozni személyesen is!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

1464
kuzmajulianna - 2010. június 03. 09:01:10

Kedves Viola!
Ismerem a magány kilátástalan,végtelennek tűnő érzését,
az a borzasztó hogy néha az ember akkor is iszonyú magányos tud lenni,ha család veszi körül,mert hiányzik valaki vagy valami az életéből.
Nagyon szép vers,örülök hogy olvashattam.
Szeretettel:Juli

801
Skapi Anni - 2010. június 03. 06:15:27

Kedves Viola!

Túlságosan szomorú és lemondó ez a versed, annak ellenére gyönyörű, de nem lenne szabad így érezned. Észre kellene venned a körülötted lévő, szerető embereket, hallgatni a madárfüttyöt, nézni és csodálni a virágokat, a természet szépségét, és nem mindig magaddal foglalkozni, mert az rossz irányba vezethet el téged. Nem ártana egy kis nyugtatót vagy kedélyjavítót szedned, én is szedek és nem vagyok tőle olyan letargikus hangulatban. Szépen kérlek, vigyázz magadra és ne érezd magányosnak magad, hiszen itt vagyunk melletted. Én kívánok Neked sokkal vidámabb, kellemes, szép, boldog napokat, jó egészséget!

Sok szeretettel: Anikó

1273
monisa - 2010. június 02. 09:26:03

Kedves Viola néni!
Nagyon megható s gyönyörű annyira hogy az már nekem is fáj... vidámabb napokat kívánok!
Üdv.: Mónika

1119
tatos - 2010. június 01. 21:57:31

Kedves Viola.
Tudom, hogy egyedül mennyire mély és fájó érzéseket tud az ember előcsalogatni magából. Kérlek ne tedd!4. Annál Te sokkal értelmesebb és értékesebb emberke vag, minhogy megadjad magadat annak a magánynak, amit versed írásakor éreztél. Ez veszélyes önsajnálat. Légyszíves állj ki erőszakosan a köszöbre és hallgasd a rigó énekét. Fütyüljed vissza amit mond. S mindjárt nem leszel magányos. Annyi jóbarátot és rajongót gyűjtöttél össze értékes tenmagaddal, hogy ezeket nem szabad letagadnod.
Ők ilyenkor hol vannak?Sad. Ha szomorú vagy nézzed meg azt a szép gyöngyfogsoros mosolyodat a találkozó képein és próbálj készülni a következőre.
Szeretettel Gyöngyi.

277
farkas viola - 2010. június 01. 17:39:43

Kedves Társaim!
Köszönöm, hogy benéztetek hozzám és nagyon örülök, hogy vagytok nekem. Ezért érdemes írni, csak ezért!
A magány tart évtizedek óta és előbb-utóbb megöl. Tehát nem borús hangulat és nem átmeneti állapot.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola

524
BogIcu - 2010. június 01. 14:56:08

Kedves Viola!

Olyan gyönyörűen, meghatóan fogalmaztad meg a magányt, kicsit elképedtem, mikor olvastam.
A rossz idő elkeseredettebbé teszi az embert, én is csak remélni tudom, mindezek a rossz érzések csak átmenetiek...
Mi itt vagyunk mindnyájan NekedPfft és szeretünk.

Szeretettel: Icus

1209
angyalka - 2010. június 01. 11:16:46

Kedves Viola!
Nekem nagyon tetszett versed, még ha lemondó is. Talán azért írunk, mert megkönnyebbülést hoz ha a papírra vetjük..
Szép vers!
Szeretettel:Rozálka

1142
Amarilla - 2010. június 01. 10:19:02

Kedves Viola!

Mi ez a lemondás??Surprised Remélem túl vagy ezeken a nyomasztó gondolatokon!

Szeretettel: Heni

498
kovesdiferencne - 2010. június 01. 09:49:38

kedves Viola!
Nem hallod azt a tapsvihart?
Nem látod azt a sok gyönyörködő, nevető , boldog nézőt?
Ez mind benned kell, hogy legyen hisz Te idézted elő!!!
Most is a"koronája lehetnél" a Kézfogás Együttesnek.
Láttam őket! Hiányoztál! Miért?/Hild.Ny.Székh./
Szeretettel biztatlak:Terézke

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.