Kondra Katalin: Üres szoba (2010. szeptember)

Üres szoba

Üres a szoba
Néma csönd kísért
Eltűnt idők nyomát,
Múltunk keresem

A sors barbár módon
Elbánt velünk
Színjáték az élet
Nincsen kegyelem.

A szó elveszett
Néhány papírlapon
Ott van érintésed
Érzem illatod,

Eseménytelenül
Múlnak napjaim
Az egyetlen jó,
Hogy rólad álmodok.

Kondra Katalin
1403
titanil - 2010. szeptember 22. 18:41:58

Kedves Katalin!
Nagyon megérintette szívem ez a magányról szóló gyönyörű vers.
Szeretettel. Titanil

1209
angyalka - 2010. szeptember 10. 21:32:46

Kedves Katalin!
Nagyon rossz dolog a magány, az egyedüllét.
Tenni kell érte ne így legyen.
A vers nagyon jó.
Szeretettel:Rozálka

230
Torma Zsuzsanna - 2010. szeptember 08. 15:36:02

Kedves Katalin!


Nagyon szép formába és rímekbe öntötted a mondanivalóda e versedben. Nekem is tetszett!

üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

277
farkas viola - 2010. szeptember 07. 20:06:44

Kedves Katalin!
Megértem, átérzem versed tartalmát és sóhajtottam egyet. Ilyen az egész életem! Neked viszont kívánom, hogy legyen jobb.
Szeretettel: Viola

1119
tatos - 2010. szeptember 05. 00:33:50

Kedves Katalin.
Nagyon szép fájdalmas versedhez gratulálok. Csodálatosan bontottad ki szavakban a fájdalmas egyedüliségedet. Sok sikert kívánok Szeretettel Gyöngyi.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.