Benke Boglárka: Elsuhanó

Elsuhanó

Egy ottfelejtett tenyérnyom mellett
utaztam a villamos-rétesen,
mi ember-mazsolákkal dugig tellett
- hatos helyett tévesen a négyesen.

Félig hátal a Mostnak és előre
minden Másnak, mi helyére léphet,
félszegen legyintek a jövőre:
csupán a múlt szülte kényszerképzet!

Mégis pillanatokba kapaszkodom:
lefotózom és üveg alá zárom.
Felidéztem – olykor csalatkozom;
emlék-szalonnák tűz nélkül nyárson.

Zötykölődve még te is közöttük
lebegtél képből képbe lépve.
De lepottyantál csendben mögülük
elérve a Blaha Lujza térre.

Nem vagy több annál a tenyérnyomnál,
melyet név nélkül hagytak hátra;
Átlátszó harmat egy kenyérmorzsán
- legbelül apró darabokra vágva.

2010. december 2.

Benke Boglárka
122
dana - 2011. január 12. 22:52:28

Nagyon kedves, hogy ezt írod, Orsi!:-) Köszönöm!

2035
johann borsi - 2011. január 08. 18:11:32

Boglárka!Jó volt, hogy megtaláltam szinte dúdoltam magamban mikor olvastam, mert ha zenét raknának hozzá gondolatmozgató dalként mehetne mindenkinek!
Smile

122
dana - 2011. január 05. 19:49:05

Köszönöm szépen, kedves Zsike!:-)

2175
hzsike - 2011. január 05. 17:38:27

Kedves Boglárka!
Én is "mazsolázgatás"közben bukkantam a versedre, és örülök neki.Nagyon jól sikerült.Nem csak a "rímbe/szedés", hanem a tartalom is, nagyon sok minden kiolvasható a jól megírt soraidból Gratulálok!
Üdvözlettel:H.Gábor Zsike

122
dana - 2011. január 04. 10:13:51

Kedves Mind!
Nagyon megtisztelő számomra a véleményetek. Az ember egészen vissza tudja nyerni a "hitét". Köszönöm! És kívánok Nektek sok szépet és jót és maradandó élményeket az Új Esztendőre!
Üdv
Bogi

230
Torma Zsuzsanna - 2011. január 03. 21:47:25

Kedves Boglárka!

Szép keresztrímes versed nekem is nagyon tetszett. Most, hogy István (Keni) említette, én sem bánnám, ha egyszer Ő a tenyeremből olvasna. Lehet, hogy egyszer talán személyesen is találkozhatunk vele, mert eddig még nem volt szerencsém.

Neked is boldog, békés Újesztendőt kívánok!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
Smile

298
keni - 2011. január 03. 14:05:42

Kedves Boglárka !


Nem mindennapi verset olvastam ki kezeid és gondolataid alól, de be kell vallanom, engem mégis nagyon megragadott. Hogy a 6-os vagy a 4-es villamos, már nem tudom, de a tenyér lenyomata - számomra egy nem elhanyagolandó dolog, mert én abból nagyok sokat megtudok, gazdájáról - kiolvasok...

Az is igaz, hogy nem lötyögő villamoson....

Az utolsó versszakod frenetikus ! - befejezés...

Csak így tovább ezen a sárga úton és a villamosokon...

Szeretettel !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.