Nagy Rozália: Drága édesanyám

DRÁGA ÉDESANYÁM
(fohász)

Kegyetlen, átkozott - nyomorult élet!
Már jó pár hónapja félelemben élek.
Édesanya állapota kegyetlenül romlik.
Szemeimből esténként, a könny csak ömlik-ömlik.
Miért teszed velünk? Miért vagy ily kemény?
Hogy lehet az, nekünk nincsen semmi remény?
Ártottunk tenéked? - Nem segítesz nekünk?
Kínokkal megtörve, - nem állsz ki mellettünk?
Gonosz vagy te Élet! - és mi rettegünk.
Nem lehet hazudni. - "meggyógyul szegény".
Mert mi sem hisszük el, - hogy lehet még remény.
Nézünk Jó Anyánkra, - ezt látjuk szemén.
Csak egyet kérek drága élet,
Ne kínozd már szegénykémet!
Kíméld az ádáz fájdalmaktól,
És szabadítsd meg a Gonosztól!
Én hűséges szolgád leszek.
Ha ÉDESÉRT, - ezt megteszed.

Nagy Rozália
298
keni - 2011. március 19. 10:17:12

Drága Rozálka !

Kétségbeesésed teljesen jogos.
Azt hogy felismerted, hogy ez most milyen nagy dolog, nagy előrelátásra, és készülő belenyugvásra utal.
Jól gondolkodol, akár milyen fájó is jobb elmenni, mint így szenvedni és látni azt !

Bölcseleted majd átsegít ezen, mert ránk is várni fog egykor a végtelen.

Szomorúsággal - gondolok Rátok !

Az Úr tudja és megteszi a dolgát az élet és a halál törvénye szerint !

Nagyon tisztellek ezért a versedért !

- keni -

1984
Gabriella 36 - 2011. március 18. 21:46:52

Kedves Rozálka!

Nem vigasz sajnos, de egyes elméletek szerint, mi választjuk jelen életünket. Persze sok más befolyással van rá, de lényegében saját döntésünk szerint élünk. Meg kell tapasztalnunk mindent a fejlődésért.
Drága Édesanyád szerencsés, mert szerető szivek veszik körül. Az ember semmit nem tehet, csak szerethet, és elfogadhat, majd elengedhet. Megkönnyitve ezzel magának és másnak az utat.

Meghatott a versed, értem minden sorát, szeretetet és fényt küldök felétek, és kivánom, hogy áldást hozzon minden pillanat!

Szeretettel,

Gabi

2175
hzsike - 2011. március 18. 12:45:53

Kedves Rozálka!
A szívem szakadt meg a versed olvasása közben, annyira őszinte, és annyira fájdalmas ez a fohász.Reméljük, hogy meghallgatásra talál.Benne van minden szereteted, minden aggódásod.
Szeretettel:Zsike

498
kovesdiferencne - 2011. március 18. 05:46:35

Kedves Rozálka!
Gyönyörű versed jelzi, hogy már nincs remény....!
Rettenetes tudat amikor már mi nem segíthetünk.
Az én drága Édesapám tíz évig volt kiszolgáltatott beteg a mi
Őt szerető családunkban.
Nehéz "sorsok" ezek.......!
Sok szeretettel:Teri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.